Cirill és Metód
Európa védõszentjei

Mindnyájan tudjuk, hogy közel egy év óta Magyarország is tagja az Európai Uniónak. Azonban kevesek elõtt ismeretes az a tény, hogy II. János Pál pápa 1980-ban Cirillt és Metódot Európa védõszentjeivé nyilvánította. Kik is õk, és mit kell tudni róluk?

Nyugat és Közép-Európában a kereszténnyé nevelés nehéz munkáját Szent Benedek és a bencések végezték el. Európa keleti részén a szlávok apostolai Szent Cirill és Metód voltak.

A két szent Görögországban, Theszalonikiben született a nyolcszázas évek elsõ felében, egy Leo nevû császári hivatalnok gyermekeiként. A testvérek gyermekkoruktól kezdve jól ismerték a szláv nyelvet, görög-szláv kétnyelvûségben nevelkedtek. A fiatalabb, Cirill, (eredeti nevén Konstantin) Konstantinápolyban tanult, az akadémián filozófiával foglalkozott, majd itt tanszéket is kapott, kiváló nyelvész volt. Késõbb visszavonult egy kolostorba, ahová már évekkel elõbb belépett a bátyja, Metód.

A kolostorból szólították el õket missziós munkára, 861-ben. A Kazár Birodalom lakosait kellett megtéríteniök. (Egy ideig a magyar törzsek is kapcsolatban álltak a Kazár Birodalommal.) 863-ban pedig Ratiszláv fejedelem Morvaországba hívta õket. A morvákat el kellett látni a Szentírás és a liturgia szláv fordításával is. Görög betûkbõl írásjeleket alkottak, melyekkel a szláv szavak leírhatók voltak, ez volt az un. glagolita ábécé, míg az un. cirill írás, amely a szent nevét hordozza, késõbb, valószínûleg Bulgáriában született, Metód tanítványai kísérletének eredményeképpen. Cirill fordításainak a szláv írásbeliség megteremtésében, és egy új irodalmi nyelv megalapozásában is fontos szerepe volt.

A német klérus nem nézte jó szemmel tevékenységüket és sikerüket. Azzal érveltek ellenük, hogy a liturgia nyelve csak latin vagy görög lehet, de nem lehet szláv. Ezért a pápa Rómába rendelte õket. Közben új pápa került Szent Péter székébe, aki úgy döntött: püspökké szenteli a testvéreket, hogy önálló egyházszervezetet is létrehozzanak a szláv nyelvû liturgia mellett. Közben Cirill 42 éves korában, egy római kolostorban meghalt. Az óegyházi szláv nyelvû liturgia a mai napig a testvérpárnak köszönheti továbbélését az orosz, ukrán, szerb és bolgár görögkeleti egyházakban.

A térítõ tevékenységbõl fõleg Metód vette ki a részét. Õ és tanítványai Pannóniába is eljutottak. A régészeti leletek és írásbeli források alapján bizonyítást nyert, hogy a következõ helyeken fordultak meg: Fenékpusztán, Pécsett, Veszprémben és Zalaváron. (Ez utóbbi helyen mellszobrot is emeltek a szláv apostoloknak.)

Ünnepüket február 14-én, Cirill halála napján tartjuk.

Cirill és Metód munkássága egyetemes jellegû volt. A testvérek mindvégig Kelet és Nyugat között szerettek volna közvetíteni, ily módon hátráltatták az egyetemes egyház kettészakadását, és kísérletet tettek a széthullóban lévõ európai kulturális és vallási egység megmentésére.

Cirillt és Metódot egy szláv (lengyel) pápa tette meg Európa védõszentjeivé, az a pápa, akirõl közismert, hogy a kiengesztelõdés pápája, akinek a kereszténység megosztottsága nagyon fáj. Ezzel azt üzente mindnyájunknak, hogy Európa egy és oszthatatlan, a germánok, szlávok, a latin és más népek megkülönböztetés nélkül európaiak és keresztények.

(Megjelent: 2005. Húsvét)