Fallóskút története

A Mátra-hegység fennsíkjának közepén van Fallóskút, mely régen közigazgatásilag részben a 13 km-re lévő Hasznoshoz, részben Bükkszentimréhez tartozott.
Haszos községben élt Sánta Lászlóné, Klára asszony családjával. 1947. július 2-án Sántáék búzát arattak. Délben Klára asszony férje veszekedése elől a búzába rejtőzve – szokásához híven – elmondta az Úrangyalát. Imádság közben a levegőben megjelent neki a Szűzanya. Este, az aratásból hazatérve, ellátták a jószágot, férje pihenni tért, Sántáné pedig esti imáit végezte. Ima közben ismét megjelent neki a Szűzanya, egy tájat mutatott neki, és így szólt: „- Itt van egy forrás! Neked nem szabad elhanyagolni! Meg kell keresni!”
Férjének elmondta látomását, aki nem hitt neki, mégis egy belső indíttatás eredményeként ő javasolta a forrás megkeresését. Erre július 10-én került sor. Elindultak Fallóskútra. Az útirány nem jelentett problémát, mert az asszony lélekben kapott belső irányítást, és odavezetett útja a látomásban jelzett forráshoz. Majd Fallóskúton július 22-én újra megjelent neki a Szentszűz. A jelenés helyére vaskeresztet állítottak fel, melyet egy hatvani asszony ajándékozott Klára asszonynak. A kereszt 47 éven keresztül emlékeztette a zarándokokat Klára asszony látomására. 1994-től a kereszt helyén a Montechiariból hozott, fából faragott Rosa Mystica szobor áll. A keresztet később a tisztásra helyezték.
1948. márciusi jelenéskor a Szűzanya kívánsága: a forráshoz kápolna épüljön, mert ő sok népet kíván ott látni. A kápolna építéséhez engedély kellett, Sántáék Egerbe Czapik Gyula érsek úrhoz mentek. Az Érsek úr ennyit mondott: építsék, ahogy tudják, nem ellenzi, most nehéz a helyzet. A hatósághoz irányította őket. Itt sem jártak több eredménnyel.
1948. augusztus 15-i jelenéskor a Szentszűz így szólt Klára asszonyhoz: „- Kezdjétek meg a kápolna építését szeptember elején, ne aggódjatok, mint fog felépülni. A hit, remény és szeretet felépíti.” „Kősziklára épül, veszély nem fenyegeti.” Az emberek adakozásának köszönhetően 1948. december 8-án adták át rendeltetésének a kápolnát. A kápolna csak 40 év múlva, 1987-ben, Klára asszony halála után került az Egri Egyházmegye tulajdonába.
Ez idő alatt Fallóskút maszek búcsújáróhely volt, de mindig volt egy-egy névtelen gondozója a kápolnának. Még 1948. őszén a Szűzanya kérte szobrának életnagyságú elkészítését. A szobor hamar elkészült, és nagy tömeg kíséretében 1948. december 8-án szállították ki Fallóskútra, a kész kápolnában állították fel. 1994-ben egy pesti roma család jóvoltából díszes korona került a Szűzanya fejére, amelyet elloptak.
1949. elején egyik jelenés alkalmával a Szűzanya tudtára adta Sántánénak: egy Szentháromság szobrot is kell készíttetnie. A Szentháromság szobrot egy hatvani szobrász készítette el. A kápolnába szállítás után odament egy pap, aki a kápolnát és a szobrot megáldotta.
A forrásra visszatérve: a forrás eredete a régi kápolna lépcsői alatt volt. Itt a vizet nem tudták megfogni. A Szűzanya kívánságára 4 m-re a forrástól szívókutat állítottak fel, és víztárolókat építettek.
A kápolnában hosszú ideig szentmise megtartása nem volt engedélyezve. 1962. szeptember 3-i bejegyzéssel olvashatjuk Sántáné naplójában: „Az Úr Jézus megjelent, azt mondta, hogy a Mátrában épüljön templom.” Ezt a kérést nem tudta megvalósítani. Férje fekvőbeteg volt. A kápolna telekkönyvileg rendezetlen tulajdonjogi helyzete is sok gondot okozott neki. Nagy örömmel töltötte el a Szűzanya 1973. január 23-i közlése: a helyet az egyházmegye fogja átvenni. Már említettem, 1987-ben ez meg is történt. 1988-ban a régi kápolna elé új tornyot építettek. Elkészült az új kápolna is, melyet 1990. szeptember 22-én szentelt fel Seregély István érsek úr az Erdők Királynője tiszteletére.
A Béke Királynője templom alapkövét 2002. szeptember 22-én áldotta meg az Érsek úr – az Erdők Királynője ünnepén – és 2006. június 3-án került sor a templom felszentelésére.
Fallóskúton történtek imameghallgatások, a forrás vizének sokan tulajdonítják gyógyulásukat. 1992-re elkészült a Szabadtéri Keresztút, Rácz Gábor iparművész alkotása. 1995. tavaszán elkezdődött egy díszkút és beton víztároló építése, amely el is készült. A díszkút tetejére carrarai márványból faragott Mária szobor került, Szabó István szobrász alkotása.
Fallóskút, mint kegyhely és zarándokhely a Szűzanya útmutatásait követő és hitében megingathatatlan Klára asszonynak köszönhető. Az első jelenések után férje ostorcsapásokkal, veréssel akarta meggyőzni feleségét a jelenések valótlanságáról, majd ő lett az asszony segítőtársa. A zarándokok özönlöttek Fallóskútra, ezt a hatóság rossz szemmel nézte. Az asszonyt, elmeállapotára hivatkozva a gyöngyösi kórház elmeosztályára vitték megfigyelésre 1949. július 15-től december 30-ig. Itt szülte meg harmadik gyermekét; a szülés után hazaengedték őket. 1952. szeptember 17-én újra „beutalták” a gyöngyösi kórházba, hasadásos elmezavar diagnózissal. Tanácsi utasításra Gyöngyösről a gyulai közkórház elmeosztályára szállították. Itt brutális bánásmódban volt része. Naplójából idézek: „Mikor megkérdezték tőlem, Isten van-e, és én azt feleltem, hogy igen van, akkor mindig áram alá vittek. Ez így volt három hónapig majdnem minden nap.” Látogatáskor a főorvos közölte édesanyjával: a lánya nem elmebeteg, hanem mélyhitű.
Gyuláról Pestre szállították szállították a Lipótmezőre. 1954. április 5-én végleg hazaengedték. A kórházban közölték vele, mindez azért volt, mert fellendítette a vallást. 1972-ben és 1976-ban Rómába utazott, hogy a Szentatya jóváhagyását kieszközölje a jelenésekre. Küzdelmekkel, megaláztatásokkal, szenvedéssel teli élet után 1985. december 9-én halt meg. A hasznosi temetőben temették el. Élete végéig harcolt Fallóskútért.